American Crime Story: Az OJ Simpson Ügy-bemutató
A 90-es évek egyik hanem a legnagyobb portkavaró esete volt a híres amerikai futball játékos O.J. Simpson ügye amikor is a rendőrség megvádolta őt egy kettős gyilkossággal.
Az ügy mai napig kétes megítélésű, viszont tagadhatatlanul számos súlyos probléma merült fel a közgondolkodásban a történések nyomán. Például: a rasszizmus, a rendőri túlkapások vagy épp a családon belüli erőszaki.
Erről az eléggé komplex esetről szól a mai sorozatunk az American Crime Story 1 évada.
Ilyen esetekben amikor egy valós történetet adaptálnak a készítőknek muszáj törekedni egyrészt a hitelességre, másrészt arra, hogy a fiktív elemek amiket beleírnak is legyenek indokoltak és ötletesek.
A sorozat a tényleges valós történéseket követi jelenetről jelenetre, emelet a szereplőket is a valóságból hozták át a képernyőkre. Ez olyan érzést kölcsönöz, mintha mi is az események sűrűjében lennénk. Dramaturgiailag is csak a szükséges pontokon változtattak, hogy a figyelmet fenntartsák a nézőben.
Érdekes korrajzot kapunk a 90-es évek Kaliforniájáról és a Rodney King tárgyalást követő időszakról. Aki nem nem halott volna az esetről: egy afro-amerikai srácot halálra vertek a rendőrök, viszont végül felmeneték az eset alól a vádlottakat. Ez óriási zavargásokat okozott és egy életre megpecsételte a fekete közösség viszonyát a rendfenntartással.
Erre rá is játszik a sorozat, ahogyan a védelem is tette anno. Érződik, hogy ez a kényes téma alapvetően befolyásolta az ügy alakulását, amely felveti a kérdést: Az esküdtszékes bírósági eljárások, valóban megfelelőek?
Hiszen a média vagy más külső tényezők nagyon könnyen befolyásolhatják az esküdtek rálátását az adott ügyre, akármelyik irányra. Nem állítom evvel párhuzamosan, hogy az egy birós igazságszolgáltatás jobb vagy precízebb, de kisebb a lehetőség az elhajlásokra.
Ezt leszámítva a sorozat nem ad teret semmiféle elfogódottságnak, vagy részrehajlásnak. Prezentálja mind a két oldalt, a vádat és a védelmet. Hogyan álltak össze a tárgylásra, milyen belső konfliktusok törték szét vagy tartották össze őket.
Megkapjuk két oldalról az érveket és ellenérveket, amelyek folyamatos libikókába tartja a tárgyalást. Nem kapunk egyértelmű választ arra kérdésre, hogy O.J tényleg bűnöse vagy sem. Ezt már a nézőnek kell eldöntenie.
A készítők nagyon könnyen bele sétálhattak volna ebbe a csapdába, hogy hitet tesznek az egyik oldal mellet. Helyette készült egy félig dokumentarista jellemű széria, ahol mindenki eldöntheti magának,hogy kinek az oldalán áll.
Cuba Gooding Jr. évek óta a legjobb alakítását hozta a sorozatban mint O.J. Simpson. Annak ellenére, hogy nem igazán hasonlít a valódi Simpsonra, jól felvette a külső jegyeit gondolok itt az például a testtartására, de emelet számos érzelmet jelenit meg O.J személyiségéből. Igazán nem tudjuk eldönteni, hogy valóban ő egy szörnyű ember vagy egy szerető apa és férj néhány jellemhibával. Ez által kapunk egy komplex alakítást, amit még sokáig fognak emlegetni vele kapcsolatban.
Mégis nem véletlenül Courtney B. Vance alakítását díjazták mindenhol mint Johnnie Cochrank. Ennyire összetett és érzelmekben tömény szerepformálást rég láttam. A mellékszereplőből szinte főszereplővé avanzsálódik, ahogy a partvonalról bekerül az események sűrűjébe mint O.J első számú ügyvédje. Abszolút megérdemelte az Emmyt és a Golden Globe jelölést is.
David Schwimmer a Jóbarátok óta a legjobb szerepét kapta, mint Robert Kardhasian, pedig az is idestova 20 éve volt. Érzékletesen adja azt a embert, aki folyamatos kiáll a nyilvánosságban a batárjáért, de saját magában ő is küzdelmeket folytat a kételyeivel Simpson ártatlanságát illetően. A legutolsó arcmimikájáig hitelesen hozza a karakterét.
Sarah Paulson eleinte egy nagyon magabiztos ügyvédnőt alakít akivel még az elején nem igazán tudtam szimpatizálni. De ahogy a történet előrehaladt egyre többet tudtunk meg róla, a családi állapotáról és a megpróbáltatásairól a média által. Miss. Paulson nem túljátszva egy nagyon mély és érzelmes alakítást adta át a nézőnek.
Számomra ők hozták a sorozat legjobb alakításait! Megkel említeni viszont, hogy a többi szerepre (még a legkisebbekre is) a legmegfelelőbb embereket választották ki. Lehet, hogy valakinek például Sterling K. Brown megfelelési kényszerrel küzdő ügyésze, John Travolta simlis ügyvéd figurája vagy Kenneth Choi már már sztoikus bírója áll majd a hozzá legközelebb.
Ja egy jó tanács: Ha lehetőségetekben áll, ne magyar szinkronnal nézetek a sorozatot hanem eredeti nyelven (esetleg felirattal). Számomra nem jött be!
A történet nagyjából két részre osztható: Egyrészt a nyomozás és a két jogász csapat megalakulása. Másodszor a tényleges tárgyalás és annak menete! Mindkettő feszes tempójú és izgalmas, nem érezni benne üres járatokat. Mindenre és mindenkire hagynak elég időt, hogy elvesszünk a részletekben.
A sorozatra általánosában is ellehet mondani, hogy a technikailag jól néz ki az American Crime Story. A helyszínek valós szerűen hatnak, az operatőri munka remek, a jelmeztervezők munkája is megér egy szót.
Kisebb érdekesség, hogy a történet során felhasználtak eredeti archív felvételeket (első sorban híradós felvételeket) ezáltal színesítve az egyes epizódokat.
Röviden: az American Crime Story első évada egy igényesen elkészített, félig dokumentarista jellegű sorozat remek színészi játékokkal előadva.
A történet az elejétől a végéig érdekes és feszes, remek betekintést kapunk minden idők legérdekesebb tárgyalásába.
Azoknak tudnám első sorban ajánlani akiket érdekel az igazság szolgáltatás intézménye, vagy szimplán maga az ügy érdekli. De az átlag nézőknek is kiváló szórakozás lehet betekintést nyerni Amerika legvitatottabb perébe.
Köszönöm, hogy végig olvastál!
